Az egynapos sebészet a teljes egészségügyi kultúra és/vagy szemlélet átalakítását követeli meg.
A Budaörsi Egészségügyi Központban több, mint 8 éve működik egynapos sebészet, négy éve már két műtővel. Ez volt az első hazánkban. Bár a szakirodalom szerint az operációnak ez a módja gazdaságosabb, mint a hagyományos, sok a tévhit ezzel kapcsolatban.
Mit jelent az egynapos sebészet?
Az ember első gondolata, hogy kisebb, rövidebb időt igénylő beavatkozás, amiért nem szükséges kórházba menni. Ezzel szemben az egynapos sebészet lényege az, hogy az egyszerűtől az egészen bonyolult műtétig, a legfejlettebb technika segítségével, rövid ápolási idő mellett elvégezhető műtéteket csinálunk – fogalmaz dr. Kovács Attila, az Europ-Med Kft. ügyvezetője, a Budaörsi Egészségügyi Központ főigazgató főorvosa. – Ezt szerinte három dolog tette lehetővé, illetve szükségessé a világban.
Az első a technológia fejlődése, aminek köszönhetően ma már száloptikás eszközökkel pici nyílásokon keresztül képes az orvos behatolni a szervezetbe, hogy a betegség okozóját, a tumort, daganatot vagy mondjuk epekövet, el tudja távolítani. Ezért a korábbi, hagyományos műtétekhez képest sokkal kevesebb gyógyulási időre van szükség. Hiszen nem ejtettek a betegen óriási vágást, sebet, amivel idegpályák sérülnek, és aminek a regenerációja tovább tart, mint az alapbetegségből való felépülés. Továbbá nincs szükség hosszú, mély altatásra, ami előtt megint csak hosszas előkészítés, többek között éheztetés, hashajtózás, igen kellemetlen dolgok szükségesek. Az új technikákkal nem kell a műtét előtt a betegnek „ártani”, hanem rövid idő alatt szinte kivarázsolják belőle a baj okozóját.
A második feltétel, hogy az emberek életmódja átalakult. Egyre inkább olyan erős a kötődésünk a normál életünkhöz, a munkánkhoz, a családhoz, a barátokhoz, hogy az az elvárásunk az egészségüggyel szemben, hogy egy betegség minél rövidebb időre ragadjon ki minket a megszokott környezetből.
A harmadik ok pedig a gazdasági válság, amit világszerte tapasztalunk évek óta, és amelyben a leggazdagabb országok is egyre kevesebb pénzt tudnak fordítani az egészségügyre. Az egynapos sebészet pedig egy első, komolyabb beruházás után hosszú távon lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos kórházi kezelés.
Az egynapos sebészet megköveteli a teljes egészségügyi kultúra és szemlélet átalakítását. A hagyományos kórházi szervezetben a beteg a rendszer jellegéből adódóan „ketteske, hármaska.”, hiszen a műtétek szinte futószalagon zajlanak, és senkinek sincs ideje másra. Míg az egynapos sebészeten az egyik legfontosabb szempont, hogy előtte a pácienst olyan szinten kell megismerni, és olyan állapotba hozni a testét és a lelkét, hogy minél kevesebb kockázattal essen túl a szükséges műtéten.
Ha ugyanis nem figyelünk oda magára az emberre, ha kétségei vannak, ha szorong, akkor nem az alapbetegsége miatt, hanem a magas vérnyomása vagy a cukra stb. miatt fognak komplikációk fellépni. Azért, hogy ez ne fordulhasson elő, létezik a rendszerben egy koordinátor nővér, akinek a feladata – és remélhetően adottsága is – az empátia. Ő az, aki tudja a páciensről, hogy milyen magánéleti vagy éppen anyagi gondok nyomasztják, hogy van-e jogosítványa, hogy van-e családja vagy valaki, aki hazaviheti és otthon ápolja, van-e telefonja, és sorolhatnám. Ezek ugyanis mind hatással vannak a gyógyulására, és az intézménynek eszerint kell eljárnia.
Készakarva mondtam intézményt, és nem orvost, ugyanis el kell mozdulni abba az irányba, hogy a betegek ne egy adott személyhez ragaszkodjanak vagy csak egy adott személyben bízzanak meg, hanem magában az intézményben, ahol kezelik, műtik őket – emeli ki dr. Kovács Attila. Hozzátéve: Az nem baj természetesen, ha valaki kötődik az orvosához, de egyrészt magának az orvosnak semmilyen rendszerben, soha nem lesz annyi ideje, hogy ő maga figyeljen a páciens életében minden részletre, másrészt mindenhol csapatmunka zajlik, aminek az orvos csak egy része. Sőt, a jövő az, hogy magát a műtétet, emberi felügyelet mellett, de robotok fogják elvégezni. Igaz, itt még nem tartunk, de összefoglalva: a beteg kötődése az adott intézményhez, hálózathoz, ugyanolyan fontos, mint az általa kiválasztott orvos szerepe.
Budaörsön az egynapos sebészet nyolc éve nyílt meg. Ez volt Magyarországon az első, és azóta is bővül és sikeres. Lényeges, hogy nem egy kórházban kapott helyet, hanem a szakorvosi rendelő tetőterét építették át – nagyon igényesen – erre a célra. A követőik ugyanakkor elég gyakran kórházakban hoztak létre egynapos részleget, sőt, jelenleg a kormányzati elképzelés is az, hogy a kórházi átszervezéskor felszabaduló kapacitás – értsd: ahol megszüntetik az aktív ellátást – egy részét fordítsák erre. Dr. Kovács Attila ezt nem tartja jó megoldásnak, éppen a fent említett szemléletváltozási igény miatt, amit egy kórházban nehéz megvalósítani. Illetve, mert a kórházakban az új módszer a gazdasági hatékonyságát is elveszti, ugyanis attól nem csökkenek automatikusan a költségek, ha a betegeket hamarabb hazaengedik, de maga az infrastruktúra a régi, a hatalmas, kihasználatlan kórtermekkel és sok-sok különböző részleggel. Az egynapos sebészeten ugyanis nincs külön szemészeti, nőgyógyászati, sebészeti stb. osztály, mert gazdaságtalan és értelmetlen lenne. Hanem van egy fekvőbeteg osztály, és a különböző betegséggel műtöttek egymás mellett kapnak helyet, ahogy a műtőkben (Budaörsön kettő van) is egymást váltják a szakorvosok. Ez egy kórházban ilyen módon nem kivitelezhető a főorvos szerint. Sajnos annak, ha a kiürített kórházakban, nem megfelelő feltételek mellett nem válik majd be a módszer, az lehet a következménye, hogy magáról az egynapos sebészetről alakulhat ki negatív vélemény.
Az egynapos sebészetet az abban dolgozó orvosok a nemzetközi kapcsolatrendszereken keresztül a külföldi gyakorlatot tanulmányozva, és a saját, menet közben szerzett tapasztalataik alapján tanulták, tanulják meg. Nagy gyakorlat kell hozzá. Az Europ-Med Kft. a budaörsi egynapos sebészet mellett üzemeltet egyet Százhalombattán és egyet Kisteleken. Ez utóbbi Szeged mellett található. Az orvosaik mintegy 40 százaléka a helyi ambuláns szakrendeléseken is rendel, de vannak olyanok, akik hetente, havonta néhány alkalommal kifejezetten az egynapos sebészet miatt érhetők el itt is. Van olyan kollégájuk, aki például kórházi főorvos máshol, de a feltételek és az őt és betegeit körülvevő szolgáltatás színvonala miatt vállalja, hogy kijár Budaörsre. A budaörsi egynapos sebészet nem kis elismerése, hogy jövőre Budapesten, a kongresszusi központban lesz a szakma harmadik világkongresszusa, ahonnan biztosan sok külföldi érdeklődő látogat majd el hozzájuk.
Támogatott és fizetős
Jelenleg Budaörsön kilenc szakmában – általános sebészet, ortopédia, érsebészet, nőgyógyászat, szemészet, fül-orr gégészet, urológia és plasztikai sebészet – több száz, az Országos Egészségpénztár (OEP) által finanszírozott tevékenységre van mód az egynapos sebészeten, amiért tehát nem kell külön fizetnie annak, aki biztosított. Ezeken kívül végezhetnek az OEP listáján nem szereplő, fizetős műtéteket is, és sajnos ez utóbbiak közé tartozik például az epekő eltávolítása, illetve nem meglepő módon a nem korrekciós plasztikai műtétek. A legnagyobb igény azonban a szemészet iránt mutatkozik, az egyik műtő kifejezetten ezt szolgálja ki. És mivel az OEP által támogatott műtétekre az országos várólista egyre hosszabb, az állam azonban nem hajlandó vagy nem tud évente több műtétet támogatni, egyre többen veszik igénybe fizetősen az egynapos szemészeti műtéti lehetőséget, már-már a jövedelmüktől függetlenül.
