A bőrrák egyre gyakoribb betegség. Előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával.
Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel – a túlzott napozással és szoláriumozással – éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata.
Kit veszélyeztet a bőrrák?
Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtájánál ugyan megfigyelhető például életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett – különösen azok, akik munkájuk révén – vagy önszántukból – sokat tartózkodnak a napon vagy túlzásba viszik a szoláriumozást. Bőrrák férfiaknál és nőknél egyaránt kialakulhat. A bőrrák egyes válfajai jóindulatúak, ám több, rendkívül gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül rendkívül hamar halálhoz vezető bőrrák is létezik, ezek közül a leggyakoribb a melanoma.
Fontos az, hogy odafigyeljük a figyelmeztető jelekre, különösképpen az anyajegyekre, és azoknak esetleges változásaira. Rossz jel az is, ha bőrünkön olyan növedék alakul ki, ami fokozatosan, vagy hirtelen növekedésnek indul, felszínén többször leváló pörk képződik, és az elváltozás kisebesedik. A tünetek észlelésekor feltétlenül és halogatás nélkül bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az orvos az esetek többségében ugyan jóindulatú elváltozást fog diagnosztizálni, de nem szabad kockáztatni: ha a betegség mégis rosszindulatú, az rendkívül hamar átterjed más szervekre, s beavatkozás nélkül a folyamat visszafordíthatatlanná, kontrollálhatatlanná válik.
Jóindulatú bőrdaganatok
A bőr jóindulatú daganatai a hámszövetből, kötőszövetből, a bőr ereiből és a zsírszövetből alakulnak ki. Jellemzői, hogy körülírtan helyezkednek el, lassan növekednek, vagy egyáltalán nem növekednek. A páciens számára elsősorban kozmetikai problémát okoznak. Ebbe a csoportba sorolhatóak a jóindulatú anyajegyek is.
A hámeredetű elváltozások közül a leggyakoribb a hámszemölcs (verruca seborrhoica), amely általában 50 éves kor körül kezd fokozatosan megjelenni és szaporodni. A bőrön 1-5 cm nagyságú éles szélű lapos, vagy nyeles növedékek formájában jelenik meg, felszínük egyenetlen, morzsalékos, néha zsíros fényű, kezdetben sárgás, később, barnás vagy fekete színű is lehet. A test bármely régiójában elhelyezkedhet, gyakran viszket.
A kötőszöveti eredetű elváltozások csoportjába tartoznak az elsősorban nyakon hónaljakban, lágyékhajlatokban, emlők alatt észlelhető nyeles bőrszínű, puha tapintatú növedékek (fibroma). A bőrben kialakulhatnak néhány milliméter nagyságú bőrszínű, vagy barnásvörös színű igen tömött csomók is. Ezek elsősorban a végtagokon szimmetrikusan helyezkednek el, sokszor viszkethetnek. A jóindulatú kötőszöveti eredetű daganatok csoportjába tartoznak még a sérülést, sebészeti beavatkozást követően kialakult hegek is.
