Magyarországon évente körülbelül 7500 nő szembesül ezzel a diagnózissal.

Természetes védőfaktor

Bár férfiak is szembesülhetnek a mellrákkal, a nőknek erre százszor nagyobb az esélyük. Ezért is fontos tudni, hogy a szoptatás jelentősen csökkentheti a rizikót. Egy bizonyos génmutációt hordozó nők esetében ugyanis az emlőrák kialakulásának esélye jelentősen csökken, ha összesen legalább 12 hónapot szoptattak. Egy kutatócsoport 965 emlőrákos nőt, és ugyanennyi kontrollszemélyt vizsgált meg. A génmutációt hordozó 685 nő kórtörténetét vizsgálva kiderült, hogy akiknél kialakult az emlődaganat, jelentősen rövidebb volt az átlagos szoptatási idő, mint azoknál, akik nem szembesültek a betegséggel. A több mint 1 évig tartó szoptatás kb. 60 százalékkal csökkentette az emlőrák kialakulásának esélyét.

Kockázatnövelő tényezők

Egy nemzetközi kutatás eredményeként kiderült, hogy azoknál a nőknél, akiknél a mellrák halmozódott a családban, és bizonyos génmutációt hordoztak, a fogamzásgátlók szedése egyharmadával növelte azt a kockázatot, amelyet önmagában a génelváltozás jelentett. A legnagyobb rizikó azokat a nőket fenyegette, akik 30 éves koruk előtt kezdtek el tablettát szedni vagy 1975 előtt szedték azt, akkor ugyanis még más hatóanyagot tartalmaztak a fogamzásgátlók. Ugyanakkor az is kiderült, hogy ugyanilyen génmutációval rendelkezőknél a tabletta csökkentette a petefészekrák esélyét. Vagyis akinek a felmenői közt több mellrákos is volt, kérjen szakorvosi tanácsot a fogamzásgátlásról!

Más kutatások azt bizonyították, hogy szoros összefüggés van az életmód és a mellrák kialakulása között. Felfedezésük szerint a mellrák kialakulásának kb. 40%-a lenne elkerülhető kevesebb alkoholfogyasztással, rendszeres testmozgással és egészséges étkezéssel. Napi 30 perc testmozgás, és napi legfeljebb egy pohár bor fogyasztása lenne ideális. A kockázat a már kialakult tumor esetén is nagyobb a túlsúlyos nőknél, hiszen náluk 50%-kal nagyobb valószínűséggel válik végzetessé a mellrák.

A mellrák az összes női daganatok közel 13 %-át teszi ki, így komolyan kell vennünk a megelőzés lehetőségeit. – hangsúlyozza dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász. – A mellrák önmagában nem halálos kór, csak akkor válhat azzá, ha áttéteket képez a szervezet más részein, bekerül a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy egyéb szervekbe. Ha bejut a véráramba vagy a csontokba, akkor valóban akár végzetes is lehet. Az áttétképződés azt jelenti, hogy terjed a daganat, és ha eléri a nyirokcsomókat, ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné válhat. A korai felismerés a legjobb mód a terjedés megelőzésére.

Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha

• megváltozik a mell alakja,

• csomót tapintunk,

• befelé fordulnak, vagy a szoptatáson kívül szivárognak a mellbimbók,

• narancshéjszerű behúzódásokat tapasztalunk,

• idegtest érzésünk van.

Ha problémája van, ne féljen szakorvoshoz fordulni!